Fülesd

Weboldal

Fülesd nevét először 1181-ben említik, a czégényi monostor birtokösszeírásakor.

1343-ben a Kölcseyek pusztájaként tartják számon.

Nevét 1477-ben Fylesd, 1488-ban Phylesd néven említik, ebben az időben is a Kölcsey uradalomhoz tartozott.

1475-ben a Kemerey család-nak is van itt részbirtoka, melyet a Gacsályiak vettek zálogba.

1488-ban a Kölcseyek birtokuk egyrészét a Perényieknek eladták.

A XVI-XVII. század-ban a Kölcseyek mellett több család is birtokrészt szerez itt:

1496-ban Ujhelyi László és testvére Ágotha, Szepessy Lászlóné is birtokos Fülesden.

1507-ben Zoltán János, 1518 előtt Werbőczy István (aki ekkor cserélte el birtokait Perényi Istvánnal).

1520-ban a Báthoryak és a Guthi Országh család birtokosok itt.

1544-ben Muchey Pál, Nagyváthy János, Rácz Miklós a település birtokosa.

1561-ben Fekete Balogh János, 1577-ben Kubinyi László és Pongrácz Zsigmond.

1594-ben Wukityevich István is birtokosok.

1642-ben a Kölcsey család tagjai új adományt kaptak összes birtokaikra.

1664-ben Fülesden tartották a vármegyegyűlést is.

1696-ban a település az egész uradalommal együtt a szatmári várhoz tartozott, de később a Kölcseyek ismét visszakapták, és a későbbiekben is az övék maradt.

A Kölcsey család-beliek mellett azonban részbirtoka volt még itt a gróf Barkóczy, Gáspárek, a Czégényi Kende, Tarpay, és Barka családoknak is.

A XX. század elején Kölcsey Gábor, Ináncsy Károly, Tarpay Lajos, és Baka Béla a település nagyobb birtokosai.